Hogyan kerültem a Fiúotthonba?

Szolgálati terület: 
Fiúotthon

Sárközi Ferenc vagyok, most 38 éves. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer én is hajléktalan szálláson fogok lakni. Történetem akkor kezdődött, amikor 2013. május 1-jén - számomra teljesen érthetetlen módon - eltanácsoltak a kollégiumból ahol laktam. Az ELTE-TÁTK karon tanultam szociológiát. Mivel albérletre nem volt pénzem, próbáltam több helyről is segítséget kérni, de nem találtam megoldást, illetve elutasítottak, akikhez fordultam.

Nagyon úgy nézett ki, hogy az utcán fogok lakni, de valaki felhívta a figyelmem egy lehetőségre: kérjek segítséget egy XI. kerületi intézménytől.  Felhívtuk az intézményvezetőt, hogy van-e hely a szállón. Majd kaptunk tőle egy időpontot, elmondtam, hogy mi a helyzet, azt mondta, hogy másnap beköltözhetek. Két napig hezitáltam az utcán, hogy bemenjek-e a hajléktalanszállóra, mert tartottam attól, hogy mi vár rám. Sajnos úgy is lett, mindennaposak voltak a különféle konfliktusok, nagyon gyakran történt lopás, ezért volt, hogy a rendőrséget is ki kellett hívni. Volt olyan is, mikor valaki kitalálta, hogy én 18.000 Ft-ot elloptam tőle, és persze a feljelentést is megtette. A volt szobatársamat – mikor aludt – meglopta valaki. Egy nap előfordult az is, hogy két szelet vajas kenyér miatt nekem jött valaki. Elgondolkoztam, hogy itt van-e a helyem? Hiszen el tudom látni magam, főzni is tudok. Ha be tudom rakni a hűtőbe, amit megfőztem és nem lopják el tőlem, akkor többet tudok spórolni… Egyébként pedig hétköznap ki kellett menni a házból reggel hét órától délután négyig. Voltak olyan napjaim, amikor semmit nem csináltam, csak kint az utcán ültem és olvastam, ha volt mit. Na, ez nem élet – gondoltam. Azt mondtam, hogy én soha többet nem megyek hajléktalan szállóra, elég volt. Az, hogy valaki ilyen szállón lakik, nem azt jelenti, hogy állattá kell válnia.  Eldöntöttem, hogy elköltözöm.

Ebben az időben volt egy segítőm, támogatóm, aki megengedte, hogy két hétig nála lakjam. Közben azon gondolkodtam, hogy mi lesz, ha letelik ez a két hét… Ekkor egy idős bolti eladó néni tanácsolta, hogy ha nincs más megoldás, akkor menjek a Menedék Alapítvány Fiúotthonába, ő ismeri őket. Felkerestem a Fiúotthont.

2013. augusztus 29-én volt a felvételi beszélgetésem, amin rajtam kívül két munkatárs volt jelen. A beszélgetésen arra voltak kíváncsiak, hogy honnan jöttem. Elmondtam, hogy engem az állam nevelt fel, és a családommal egyáltalán nem tartom a kapcsolatot. Kisegítőben kezdtem és az egyetemig jutottam. Most a Munkaügyi Központ támogatásával átképző tanfolyamra járok, két éves informatikai rendszergazda képzésben veszek részt. Abban reménykedem, hogy ezzel a szakkal könnyebben kapok majd állást. Az sem titok, hogy szeretnék újra felvételizni az ELTE-TÁTK-ra szociológia szakra.

A felvételi beszélgetés után szeptember 9-én beköltözhettem a Fiúotthonba. Itt mindjárt kaptam segítséget mind lelki, mind anyagi értelemben. Nagyon fontos volt az, hogy részidős munkahelyet találjak magamnak az iskola miatt. A szociális munkások nagy energiát fektetnek abba, hogy az ott lakók visszakerüljenek a normál társadalmi életbe. Értem ezalatt azt, hogy munkahelyet találjanak és albérletbe tudjanak költözni.

Mivel az intézmény keresztyén gyökerű, ezért törekednek Isten megismertetésére is, de „hinni nem kötelező”. A Fiúotthonban helyben lakó munkatárs, Bartolák Pál annak idején itt találta meg Krisztust, most az ő akkori írásából idézek:

,,Életem teljessé vált, értelmet, tartalmat kapott, és én, aki megéltem ezt az átváltozást, hiszem, tudom, vallom, hogy TE, aki kint vagy az utcán, kint vagy a szutyokban, mocsokban, akinek az elhúzódó emberek megvető tekintetét kell elviselned, neked is Jézus Krisztus szabadítására van szükséged. Kérve kérlek, hogy bármit csinálsz, bárhol vagy, bármilyen állapotban vagy, keresd meg az első olyan keresztyén közösséget, ahol bővebb tájékoztatást kaphatsz arról, hogy a TE életed is hogyan rendeződhet az egy igaz, élő Isten által.”

Remélem sikerül rendezni az életemet, és ezért mindent meg fogok tenni, és kérem az Isten segítségét is, mert úgy gondolom, hogy sok minden múlik rajta is.

Sárközi Ferenc

Languages
Menedék Hírlevél

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tartalom átvétel
Aktuális hírlevél
Belépés
Tartalom megosztás
Tartalom átvétel